Bőrönd

Megvettem nagy nehezen a bőröndömet. Szép nagy, fekete alapon rózsaszín körök vannak rajta. 14 ropiba fájt, de ez még mindig nagyon olcsó volt. Szóval remélem nem megy hamar tönkre, mert azért még egyben szeretném hazahozni. Két hét múlva ilyenkor már dolgozom...Brrr

tervek

Szerencsésen megérkezett a repülőjegy foglalás visszaigazolás, így most már szinte 100%, hogy szeptember 7-én 7.20-kor, Ferihegy 2 B-ről elhagyom az országot. Nagy vonalakban a program amit A. eddig elárult: szept. végén hosszú hétvége Manchesterben, október végén egy hét a skót tengerparton, karácsony környékén egy hét itthon, aztán 26-án vissza Londonba, mert december 27-én megyünk 2 hétre Floridába. Ennyi látható előre, illetve még az, hogy február 3. hetében ismét itthon leszek, mert síelni mennek, ahova engem (szerencsére) nem visznek.

Jegy

Tegnap Apukám lefoglalta a repülőjegyemet. Bár a tényleges visszaigazolás még várat magára (remélem megkapom, mert kezdek aggódni!!!), de elvileg már minden rendben kell, hogy legyen. Kezdek félni.

kezdetek

Kezdeném az elejéről. Májusban megláttam egy hirdetést, melyre úgy éreztem, hogy muszáj jelentkeznem. Régóta kacérkodtam a gondolattal, hogy ki kéne próbálni egy másik országban milyen lehet élni, nos úgy hozta az élet, hogy ott volt a felhívás, én pedig írtam. Au pair munkáról volt szó, Londonban. Végül nem az első verzió jött össze egy kislánnyal, hanem egy két kisfiús variáció. (Amit persze egyáltalán nem bántam, hiszen nem az volt a "lényeg" hogy mit is csinálok, hanem, hogy hol).
Szóval felvettem a kapcsolatot a jelenlegi au pair-jükkel, majd magukkal a szülőkkel is. Emailek sorozatán keresztül jutottunk odáig, hogy szerették volna, ha kimegyek egy próbahétre még a nyáron. Így történt, hogy júl. 28-án életemben először ültem repülőre és meg sem álltam egészem Londonig. Kisebb-nagyobb nehézségek árán eljutottam a családhoz, akik minden képzeletemet felülmúlták... (Mondjuk jó nagy adag előítélettel indultam nekik, de ez már elmúlt:)) A két törpe tündéri, a szülők nagyon normálisak, korrektek. A fizetés jó, utazások várnak rám stb. Szóval megszületett a döntés mindkét fél oldaláról és szeptember 7-én elindulok Londonba. Immár egy teljes évre.
Hát erről fog szólni ez a blog, a mindennapokról, az átélt élményekről, nehézségekről, örömről, boldogságról-szomorúságról, egyszóval mindenről, ami velem az elkövetkezendő "Londoni-év"-ben fog történni.