kulonbseg

volt nekem altalanosban egy osztalytarsam. igazabol annyira jelentektelen volt az egesz lenye, hogy azt sem tudom megmondani, miert nem szerettem. aztan nyilvan tudom mar. mert buta volt mint a fold. ezt akkor persze nem merte nekem senki mondani, de igy volt. az egyetlen elenk emlekem rola, hogy egyszer nyelvtan oran kirohogtem es beszoltam neki, h nem igaz, h ezt nem tudja, mert szerinte, az 'alszik' mult ideju ige...
de, hogy kozeledjek a mondandom lenyegehez; miota ismet reszese vagyok az iwiw nevu szemtdombank, es o is ismerosom, azota ismet van, ami megedesitse a napjaim. nem csak azt szeretem nezegetni, hogy egeszen a tesco penztaraig vitte (ezt most nem rosszbol mondom, en nem birnam azt a munkat, tuti... csak regen agyon volt sztarolva az anyja altal es lam, lam, megsem lett belole szupersztar, pedig meg zoltan erica (sic!) tancstudiojaban is apoltak a tehetseget(sic! vol.2)...), es van egy nagyon jokepu kicsit tulbarnult, bortontetkokkal ekesitett szep szal baratja (igen, tudom, jelenleg en meg egy 'ilyet' sem vagyok kepes felmutatni...aztan pesze jobb is...), na meg a sajat sztarfotoi sem elhanyagolandoak(kulonosen az 'igy pucsitok otthon, furdoruhaban, a piros falam elott, amirol nem sikerult a fiesta plakatot rendesen leszedni, es a tixoval egyutt lejott a festes is' kepeit preferalom) . de ami a legszebb az egeszben: miota az iwiw megprobal lelopni mindent a facebooktol, azota lehet egymast ertelekelni, megmutatni hova utazol, mit innal, es persze kvizeket kitolteni. es aki nem eleg szemfules, annak kikerul az osszes eredmenye az uzenofalra. es itt jon a poen a dolgoban. a leany buzgon toltogeti az altalanos kviznek nevezett alapmuveltsegi szintet igenylo tesztet. mikor lattam, hogy egyeni csuccsal 4400 pont korul teljesitett, kibujt belolem a kisordog, hogy akkor nezzuk meg, lassan 7 evvel az altalanos iskolas ballagasunk utan, hogy hogy is allunk... igy fel gozzel kitoltotve 11500 pontom lett... koszonjuk az idonek, hogy nekem dolgozik. ja, es legszebb orom a karorom...(muhahaha*satani kacaj*)

.

sajat tapasztalatbol mondom, hogy a bloggerek nagyon elkeseredtt, szomoru emberek lehetnek. vagy lehet, csak engem kesztet irasra a kilatastalansag, de az is lehet, masok a jorol is kepesek legalabb feleannyit irni, mint a szarrol.
szeretnek most ide valami jot is irni; hogy sut a nap, meggyogyultam, vegre rendesen kifizetett anyuka, es este megyunk bulizni kval... de sajnos ezek kozul egyik sem igaz.

wanted!

van egy olyan szivfajdalmam, hogy yonderboi. berobbant, kijott ket fantasztikus lemez, es a tobbit megtartotta maganak. vagyis 5 evig biztosan. 5 eve se uj lemez, se uj dal, egyaltalan. egy interjut olvastam vele, talan tavaly, amikor greenaway-jel dolgozott egyutt egy fesztivalon, es csinaltak egy kozel egy oras performanszot, greenaway felet a videoert, yonder a zeneert. oriasi lehetett. kar, hogy neten, korulbelul 5 percet lehetett megnezni belole, de engem mar az lenyugozott. szoval ittvan egy -most mar 30 eves- anno csodagyerekkent aposztrofalt "zseni". de hol??? igazan idejohetne, es elkezdhetne ujra zenelni londonban, es mondjuk lakhatna akar itt a szomszedban is:)

bekaperspektiva

mindig felbukkan az alagut vegen az kis feny, de amint meglatom, szinte azonnal el is vesztem. kezd ebbol a jatekbol kicsit elegem lenni. most mar kene valami jonak is tortenni a sok szar utan. igazan megerdemelnem mar vegre.
a hetvegen - ennek tetejebe - elhuznak a szulok, romaba, rogbi meccset nezni, ugyhogy jon k es kettesben pesztraljuk a sracokat. vagy fogadunk egy babysittert es vegig bulizzuk a hetveget. meg nem dontottuk el.
egyre tobbszor jut eszembe, a "kisfiam, neked a rantott kutyaszar se jo!" es az "allj fejen es fosd vegig magad!" orokzoldek. mind a magam es a sracok kapcsan is. tenyleg en lennek "zsofia, az elegetetlen"!? mert ami most van, az semmilyen szinten meg csak meg sem kozeliti azt, hogy jo... nem itt az arcomon, hanem itt... itt bent.

kerdes

rakjam ki a verseimet ide vagy sem? erdekel valakit egyaltalan?

szurke felelem szoritotta a gyomruk.
osz lehetett.
hullottak a levelek es fogyott a hit.
a mehek peldajan okulva meghaltak januarra.

grafoman

hihetetlen iraskenyszerem van az utobbi napokban. pontosabban a betuk vonzanak emberfeletti mondom. olvasok-irok, folyamatosan, ha epp nem dolgozom. nagyjabol 10 piszkozat var megirasra, illetve majdnem vegeztem a nalam levo bartis kotetekkel.
mondanivalom az nincs, csak valahogy gyulnek a mondatok a fejemben, egy papirzsepis doboz kore is kepes vagyok egesz meset koriteni... folyamatosan jonnek a szavak. csak valahogy a jelentes marad el.
igy vagyok ujabban mindennel. nagyon jol mennek a dolgok a felszinen, merfoldekkel javul a viszonyom anyukaval, a sracokkal meg mindig nagyon jol kijovunk, tervezem, hogy megyek haza aprilisban... tehat tenyleg nincs okom panaszra. csak a melyebb dolgok hianyoznak. egy oleles, egy kellemes hangulatu beszelgetes, egy barati seggberugas, hogy vegre vetkozzem le ezt a skizofren kettoseget; a vegletikig objektiv szemlelet a mindennapokbol, illetve a fejemben letrejovo vilagok kozotti hasadekot...ezeket kene valahogy kozos nevezore hozni.

gyogyul

elhataroztam, hogy nem engedem a betegsegnek, hogy gyozzon. egesz hadsereget allitottam fel ellene:
- gyogyszer(ejszakara es nappalra, kulon-kulon),
- orrspray,
- kezmelegito parnacskak (a fulemre es az arcomra),
- tea (egyelore csak fekete, de ma beszerzek kamillat) mezzel es citrommal,
- sos vizes lemosas a szemere (ma mar enelkul eleg bonyolult lett volna atlatnom a szemhejamon),
-illetve ami eddig a legjobban visszahozta belem az eletet a pilates.
erre varrjatok gombot. nem lennek meglepve, ha ez a csoda is csak 3 napig tartana, de ha kihuz a szarbol khm, akarom mondani a betegsegbol, akkor ide vele.

heti zene es dalszoveg

"...ahogyan elképzelted pont úgy ahogy mindig vártuk a lejtőn túl egy újabb lejtő a viharon túl az esőfelhővel együtt érkezek..."
de az egesz 10 perc zsenialis. kar, hogy egy egesz elet ment ra ezekre a szamokra...

sucks a.k.a. koltozes

mar masodik napja pakolok, es pakolok; cseszet, poharat, evoeszkozkeszletet, szeletelot, kenyerpiritot, prada cipot, skot szoknyat, viragcserepet, whiskeyt, vodkat, szappant, kartondobozt, akarmit...
tegnap este fel kilencig dolgoztam, azaz 11 es fel orat sikerult lehuznom. az olyan finomsagokrol, hogy egyre betegbb vagyok, a paracetamol 2 orara kepes mar csak elmulasztani a fejfajasom, es a a mandulam akarmelyik percben felrobbanhat. es akkor meg az arcureg-gyulladas egyertelmu jeleirol probalok megfeletkezni. mert az m. csaladnal mininum vert kell hanyj, hogy ne dolgoztassak ki a beled. ugyhogy mar nagyon varom, hogy mondja anyka, hogy akkor holnap mehetek isten hirevel, amerre csak latok, es nem fogja ismet azzal zarni a mai estet, h "so, tomorrow, i'm really sorry, but you have to start early again..." 6 napja dolgozom egy huzamba, ami nem lenne alapvetoen sok (a 13 naphoz kepest meg sem kottyan), viszont ha ehhez hozzavesszuk, hogy ebben van egy koltozes, egy betegseg, plusz a szunet miatt mindket srac itt van a nyakamon...hat nagyon szeretnek mar tul lenni ezen a napon is. es holnapra egy szabadnapot, legyszi.

magany

olyan izgatott vagyok, mint egy kisgyerek... vagyis, ez igy nem helyes. mert ok nem izgatottak. nekik semmi kulonos, hogy a nagyon szep hazbol egy meg sokkal gyonyorubbe koltozhetnek. en varom a legjobban, hogy vegre belakjam az uj szobam. bar az sem nem nagyobb, sem nem szebb, mint ez, megis minden uj. tele vagyok lelkesedessel, orommel, es varakozassal, valoszinuleg aludni sem fogok tudni ejjel, annyira varom, hogy birtokba vegyunk az uj hazat.
ez eletem elso igazi koltozese. es nincs kivel megosztanom. senki nem orul velem. furcsa erzes.

koltozunk

a mai napom ugy indult, h vegre jol aludtam, igazan kellemesen honapok ota eloszor magamtol ebredeztem. aztan hallom, ahogy lassan nyilik az ajto. eloszor azt hittem j vagy o jott meglatogatni, de tevedtem. brcsak a torpek jottek volna! egy 40-es rosszarcu, bortontetkos figura jott , hogy akkor most o kikoltoztet engem is...
kesobb, mikor rajott, h en vagyok a nanny, hangos "aww, i love my job! these fucking sexy nannies! i love them..." felkialtassal mas fele vette az iranyt. aztan veletlenul pont arra jart, amikor zuhanyoztam, es pont surgos pakolni valo akadt a furdoszobaban, igy csak a hangos, "go away bazmeg!" kiabalasra takarodott el az ajtotol. aztan, kesobb, meg bejott (bar, dicseretes, hogy ekkor mar kopogott) a szobamba, hogy megnezze, h kell-e segitseg.
nem, koszi, nem kell, semmilyen szinten.
es meg csak 11 ora lesz...

?

csak azt nem tudom, hogy a fehernemus fiokom hetedik bugyrabol elobujo egy moulin rouge tanckarra valo csikpes, falatnyi, szexes bugyijaimat miert nem egetem el?
hordani kurva kenyelmetlenek, meg amugy sem mukodik a futesem egy ideje, ismet.

azon tunodom, hogy hogy sikerult fel ev alatt kozel 4 kartondoboznyi szart osszegyujtenem a bazinagy borondom tartalman felul.
meg azon is, hogy mit csinaljak szeptembertol. mert visszamenni godollore semmi kedvem. jo lenne erasmust kapni, valahol, csak akkor meg ki tudja hogy tudok levizsgazni a felev vegen, plusz ket olyan targyam is lesz, amik a gyakorlatok latogatasa nelkul teljesitethetetlenek. (tekintve, hogy az egyik terepgyaokrat, a masik pedig statiszika...) nem tudom melyik erzes erosebb bennem, a tiltakozas godollo tenye ellen, vagy a felelem, hogy elcsuszok egy hajszallal a cel elott. ha csak rajtam mulna, nem vacakolnek. de igy, hogy tanarok joindulatara hagyatkozhatok csak... haaat... necces. mert, ha esetleg valamelyik targyam nem sikerulne, akkor kurvara nagyott koppannek, egyenesen fejjel a betonnak, vagy fogalmazhatunk ugy is, hogy osszetorne a magamrol alkotott kepem.
ugyhogy lehet, hogy a biztonsagot valasztom, es fogosszeszoritva atveszelem ezt az egy felevet godollon valahogy, aztan egy felev meg otthon, aztan megint ki tudja. utolso felevben meg eselyesebb is az erasmus, hiszen akkor mar augusztusban lehallgatjuk a targyakat, a vizsga novemberben, majd decemberben allamvizsga. es ha majd rateszem magam az elkovetkezendo egy evben a diplomamra, akkor meg nagyobb buli lehet a vegen az erasmus...

fugg

a koltozes miatt most 4 napig nincs internet "otthon". meg tv sincs, mondjuk az egyaltalan nem fontos, maximum az ebed kozben elfogyasztott napi gilmore girls adag fog kicsit hianyozni. viszont a net megvonasa...tolem...
rajottem, hogy miota ittvagyok, totlisan fuggok ettol a kis ketyeretol. folyamatosan csekkolok mindent, rengeteg blogot olvasok, na meg persze, itt van az en kis jatszoterem is, a "londoni ev". szoval kokemeny szenvedes var ram egeszen csutortokig. aznap fogunk bekoltozni a csodameseszep uj kaselyba. elvileg ott mar addigra mukodik minden, de en mar itt nem bizom semmiben.

amugy egy masik elvononak vege, ismet szereny szemelyemmel gazdagabb az iwiw szennyvize. meg most is mosolyra huzodik a szam, mikor kaptam az ertesiteseket, miszerint edesanyam es edesapam szinte egyszerre kivanta felfedni hogy az o gyerekuk vagyok. jo moka ez az iwiw, egy bizonyos szinten. igyekszem csak olyanokkal megtolteni az ismeroseim cimu batyut, akik talan nem mennek el mellettem az utcan. es remelhetoleg akkor is fognak nekem koszonni, amikor visszaterek (because i'll be back!:D) .

egy masik kialakuloban levo fuggesem a vanilias tejeskave. nagyon fog hianyozni, ha egyszer innen hazamegyek. bar otthon ugysem birna a penztarcam... nem is ertem miert akarnak az emberek starbucksot magyarorszagra. mindig furcsallom, amikor egy-egy ismerosom csatlakozik facebookon a "we want starbucks in hungary!" nevo csoporthoz. minek akarnak? hogy unnennapokon beuljenek egy kavera? mert napi szinten megfizethetetlen, meg itt is... en inabb a "we want cheap vanilla latte in hungary!" csoporthoz csatlakoznek.

sziasztok, sophie vagyok, es internet es vanilla latte fuggo!

alom

azt almodtam, hogy otthon voltam. hogy talalkoztam zsvel, jvel, es az osszes lokottel, es minden este romboltunk egyet az agysejtjeinken, annak rendje es modja szerint. meg az is volt az almomban, hogy anyukam nagyon finomakat fozott nekem, amit en az allandoan masnapos gyomrommal csak izlelgetni tudtam. es olyan is dereng, hogy talalkoztam vvel, es nevettunk meg sirtunk egyszerre. es rajottem almomban, hogy megiscsak magyarorszag az en helyem bulizni, hiszen ott ismerik a quimbyt es a kispalt is. es rendeteg tejfolt es juhturot tomtem az arcomba. es nagyon sokat nevettunk a "kockasingeslanyokkal",illetve volt neha olyan is, hogy csak ultunk es hallgattunk, es nem tudtuk kitalalni, hogy most epp mi is a problema, es hogy az egyaltalan problema-e. aztan, gondolom mar hajnalodott es kezdtem ebredezni, volt valami pesti elmeny is, de akkor mar nagyon besutott a nap az ablakomon, es nem emlekszem tisztan, de volt valami repulo is, aztan busz, de ebben mar nem is vagyok biztos.
aztan felebredtem. lonodnban voltam, a feher agynemumben, a feher szobamban, nem tudtam eldonteni, hogy a torkom vagy a fejem faj-e jobban, es legszivesebben sirtam volna az ebredestol...

heti zene

kieg.

ahogy orakon keresztul boltrol-boltra szabadultam meg a penzemtol, es vasarolgattam fontosabbnal-fontosabb dolgokat (furdoruha, kalap, szandal...stb.), az jutott eszembe, hogy az elozo bejegyzes egy kicsit felszines.
nem, nem tulkomolyodtam. csak komolyan vettem valamit, amihez meg eretlen vagyok. meg igen. szerettem volna, ha fel tudok noni a helyzethez, de nem sikerult. meg nem.
es nem, nem szeretnek ujra 18 eves lenni. csupan az elozo het felidezett bennem sok mindent, egy nagyon regi, majdnem feledesbe merult idoszakrol ami mar alig derengett. persze, nagyon sok volt a szar akkoris, de most megtobb, es most "meg hullamzik is". jol esik, hogy vissza derengett az az ido, amikor megvolt az a biztonsag, amit most valahogy hiaba keresek. jo ujra elmerulni kunderaban vagy pamukban, csak most epp angolul. es jo ujra keresni magam, kalapban, vagy 13cm-es magassarkuban, vagy martens bakancsban.
probalom megtalalni mindenben a jot, azt a felet, amit lehet elvezni, megtalalni azt a "sophie"-t, aki igazan en lehetek. nem fogok fejjel menni a falnak, ahogy eddig sem, es nem fogok butasagokat csinalni, ahogy eddig sem. csak kikapcsolni akarom a parkapcsolat funkciot az agyamban, es csak ugy elni bele a vilagba, himnemuek nelkul, baratokkal, konyvekkel, kortesorokkel, amig el nem jutok ennek az utnak a vegere is.

(18)

ujra bakancsban, szoknyaval, festett hajjal, allandoan zenevel a fulemben. ha kicsit melegebb lenne, esetleg a kiulos-olvasos delutanokat is elovennem, de most biztosan befagyna a seggem. ujra tulteng az igazsagerzetem (ami majd elvalik, hogy jo-e), felvallrol veszek sok mindent, ami miatt par hete meg igen csak sokat tortem a fejem(szintugy).

kicsit tukomolyodtam ebben az elmult par evben.

ujra setalni, olvasni, koncertre jarni van kedvem, ejjelig beszelgetni. a titokban cigizes ujra stimmel, ismet "ami a szivemen, az a szamon", leszarom, hogy egybol kiul az arcomra a velemeny. mar csak egy ipod hinyzik a kis eletembol, de az is hamarosan bekerul, igy aztan tenyleg ujra az a zenebuzi-
minden leben ket kanal-konyvmoly lehetek, aki 18 evesen. csak most epp londonban.

es isten latta, hogy ez jo.

...

annyi minden lenne... amirol lehetne irni... de most valahogy meg erlelem magamban a gondolatokat, hallgatok es gondolkodom.

none of your business

ha esetleg az az illeto olvas, aki a hatam mogott keveri a szart, nyugodtan felvallalhatja a mocskos pofajat, nem lesz belole semmi baj. nyilvan valo, hogy feregnek szuletni kell, na de ez tul megy minden hataron. szoval hello "kedves idegen" (gondolom te nagyon jol ismersz engem), legy udvozolve, es kerlek ne maradj szotlan.

bye bye baby, baby good bye

utolso teljes napom Magyarorszagon... borzaszto nehez szivvel fogok elmenni holnap. egy het alatt ismet rajottem, hogy nekem vannak a vilagon a legfantasztikusabb, legimadnivalobb barataim. ha jol szamolom egyetlen egy estet toltottem itthon, a tobbin vagy zsnel logtunk csak ugy, vagy buliztunk es reggel zsnel ebredteunk. egyszoval az egesz egy het nem szolt masrol csak a baratsagrol. nagyon nagy szuksegem volt mar kicsit toltekezni ezekbol, hianyoznak. ma meg lesz egy utolso iszogatos, osszeborulos, egymas vallan siros en mindenki vallan sirok estenk, es vege. vissza a daralolba. de most mar egyre biztosabb vagyok, hogy, ha tehetem (meg pl addig nem rugnak ki), akkor hazajovok PENre, 3 napra, mert most erzem igazan, hogy egy felkaru orias vagyok nelkuluk.

home, sweet home

csak roviden.
- meg nem ittam palinkat(csak egy fel uveg vodka csuszott le, de az mas kerdes)
- mindenhez tejfolt eszem, a reggeli piritoshoz, az esti "nasi"-hoz, vagyis a sonkahoz es a hagymahoz, meg csak ugy is, minden mennyisegben
- majdnem leintettem az egyest, amikor jottem haza a fogorvostol. nem ertettem, h mert nem nyul senki, h jelezze, h fel akar szallni. aztan mielott beegtem volna, leesett, hogy itt talan enelkul is meg fog allni a busz.
- ejjel arra ebredtem, hogy "mennyi az ido, elaludtam!", aztan hiaba pislogtam korbe, nem talaltam a fejemnel az orat, hogy megnezzem, megis mennyire kestem el (?... amugy ezt nem is ertem, hiszen, soha nem tudnek elaludni a munkabol, koszonhetoen a sracoknak)...a felalom eleg erdekes dolgokat kepes generalni.
- rajottem, hogy mennyire idegesito a magyar szinkron, igy most folyton toltok eredeti nyelvu filmeket, angol felirattal. (i love 10 Mbs)
- ma pedig eleget teszek egy meghivasnak, es delutan megnezem magamnak azt a hatalmas havat:)