az oxfordi szerelem tortenete es egyeb aprosagok

tegnap reggel elmentem oxfordba egy kicsit fejet szelloztetni, megszokni, kilepni a londoni szmogbol.
a vasros egybol levett a labamrol. olyan, mint egy szerelem elso idoszaka; csak szamoltam vissza a perceket, hogy na meg egy kicsit meg huzzuk, amennyit csak lehet, meg nem akarok indulni, meg setalni akarok a kis utcakon, ujabb es ujabb egyetemi epulet ablakan bekukucskalni, olvasni a csatorna parton...
borzasztoan feltoltott a varos, uj energiaim nem lettek, viszont sok idom volt gondolkozni, feldolgozni az elmult 10 honapot, elkezdeni felkeszulni az elkovetkezendo valtozasokra. persze felkeszulni lehetetlen, de megis tobbszor atfutott a fejemen a kep, ahogy az utolso reggelemen lefele ugyeskedem a borondommel az ures szobabol, bekukkantok a fiukhoz az utolso pillantban meg egy-egy puszit nyomok az alomban kalandozo fejecskejukre, majd becsukom magam mogott az ajtot.
oxford azert is volt nagyon jo, mert ha jol gondolom ez volt az elso igazi nyugat-europai egyetem, amit kicsit belulrol lathattam. persze rogton az egyik legnagyobbat, leghiresebbet. igy kell ezt csinalni. azt mar csak halkan jegyzem meg, hogy terveim is vannak a varossal kapcsolatban -mert nekem mindenre van tervem:)- de ez meg annyira hosszutavu, hogy felsleges is beszelni rola. abban azert eleg hatarozott vagyok, hogy ha egy minimalis lehetosegem is lesz ra, kikoltozom oxfordba. annyira otthon ereztem magam az egybol, mintha tenyleg hazaerkeztem volna, vagy legalabbis sokadszorra latnam. pedig az elso tapasztalasom volt ez.
voltam muzeumozni, es persze nem hazudtolhatom meg magam, a botanikus kertben toltottem a legtobb idot, ami tortenetesen az egyetem botanikus kertje, ilyesmink van godollon is, de az elmehet a sunyiba. ez felert egy igazi arboretummal, annyi kulonbseggel, hogy az uveghazak es a kulonbozo kulonleges fak kozott agyasok voltak, kiserleti celbol valoszinuleg. erre abbol kovetkeztetek, hogy azonos faju, de kulonbozo fajtaju novenyek sorakoztak mindegyikben, es mellette a kis tablakon idoponttos szerepeltek vegyszer nevekkel. valoszinuleg valami rezisztencia vizsgalat vagy hasonlo folyhatott, de gondolom senki nem kivancsi az agrar-maszlagra rajtam kivul:)
azert oxford, meg talalkozunk, azt megigerem!:)

aztan meg most verem a fejemet a falba, hogy amikor v-vel terveztuk a nyaralast nem mertunk eleg nagyot almodni, hiszen a repulojegy igaz, hogy olcso, viszont magunk a helyek, ahova megyunk igencsak megsarcoljak a turistat, es igy az indokoltnak velemenyem szerint akar 3-4szeres arat is kernek el a szallasert, es abban is egeszen biztos vagyok, hogy az ottletunk alatt ez a fajta vamszedesi-kedv sem hagy alabb. sot.
ugyhogy ha megegyszer europaba tervezek 5 napnak hosszabb utazast, kerlek vagjatok fejbe! persze eloszor majd megtanulok spanyolul es akkor tenyleg mehet a moka kozep- es del-amerikaban. merthogy jobban utananezve egy europai nyaralas arabol ki lehet hozni ott is ugyanannyi idot, csak azert a majak valahogy jobban vonzanak, mint az agyonismetelt europai tortenelem. tenyleg vicc, de egy 10-14 napos nyaralas mondjuk belekerul mindenestul 150-200 ezer forintba, mig egy idoben foglalt repulojeggyel mondjuk guatemalaban 2 het sem tobb. csak persze legyen az embernek felesleges 150-200 ezer forintja. ez nem mellekes. de szeretnek ev kozben dolgozni es remelem ezzel az au pair referenciaval, amit innen viszek kaphatok otthon is gyerekeket, akikre idonket vigyazhatok, esetleg angolul is.

felteve, ha otthon leszek szeptembertol. ez olyan 2-3 heten belul kiderul, hogy merre is megyek. persze ha otthon leszek, annak is iszonyatos modon fogok orulni, vegre eleg ido jut mindenkire, plusz jo lenne dolgozni is, amihez jo lenne vegre egy kicsit egyhelyben maradni. ha meg a masik osszejon, akkor azt hiszem az az eddigi eletem legnagyobb kalandja lenne. majd elvalik.