long day

tegnap sikerült kijutnom ehez. igazi tortúra volt. tekintve, hogy vasárnap RENGETEG metróvonal van vagy teljesen, vagy részlegesen lezárva, iszonyatos kerülővel és 2 átszállással sikerült kiérjek. (amúgy egyébként közvetlen metró lenne...) ha egy szóban kéne összegeznem, hogy milyen volt, azt mondanám: elkeserítő... iszonyatosan le van fogyva, egy lepukkant ház lepukkant lakásában lakik 6 vendégmunkással (2 török, 4 lengyel), ő az egyedüli lány. egy kis szobájuk van kettőjüknek. közös konyha, fürdő, wc... a környék is már teljesen más, mint ez a london. szinte fehér embert nem látsz, rengeteg pakisztáni, indiai, fekete. angolok nagyon kevesen laknak arrafelé. az egyetlen pozitívum, hogy közel van a kávézó, ahol dolgozik... napi 10 és fél órát. 13 napot egyhuzamban, majd egy nap szünettel. ahogy beszélgettünk és ott ült velem szemben, az éreztem, hogy ezt már elfogadta, beletörődött. nem akartam a fejéhez vágni a kérdéseimet, ami elsősorban a DE MIÉRT??? köré csoportosult volna. de szívesen megkérdeztem volna, ezért jött ide? hogy a heti (jó esetben) 200 fontjáért megéri? hogy nem látja a szüleit, hogy nem él rendes körülmények között, hogy egy férfiért feladta az egyetemet, a normális lakhatás, munka lehetőségét is? MEGÉRI? sok minden van még, amit mondott, láttam, tapasztaltam, de azt megtartom magamnak. tudom, hogy nem az én dolgom, de legjobb barátnők voltunk sokáig, nem akarom, hogy elkallódjon, még ha ő is választotta ezt.
miután eljöttem e.től találkoztam k.val. beültünk az oneillsba, ahol megittam 2 üveg körtesört és rá kellett, hogy jöjjek, nagyon nem bírom az alkoholt. az az ért milyen, hogy 2 sörtől berúgtam (na, jó azért nem annyira nagyon, de volt bajom), ma meg másnapos vagyok? atyaisten, ha belegondolok, hogy kb. fél ezéve ahhoz, hogy így legyek 3-4 feles kellett...most meg... nem mintha baj lenne, hogy szinte nem iszom alkoholt, csak furcsa, azt hittem jobban bírom. bár azért nem is sokat ettem aznap, plusz eléggé fáradt is voltam a reggeli fél hetes ébresztő miatta, mik a srácok a szülők köre(nem)működésével produkáltak...
aztán ma meg arra ébredek, szintén fél7 tájban, hogy a pici üvölt a nagynak, h "j!!! wake up!!! daddy said its morning!!! wake up!!!", szóval köszi o. végülis még lett volna több, mint egy órám aludni, sebaj. szokásos park a kicsivel, haza, kaja, leadni, hogy elvigyék az oviba. és most itt tartunk.
v írt egy smst, hogy nem biztos, hogy ma egyáltalán haza ér, mármint, hogy ma estére. mert az új munkahelye kiküldte kecskemétre, a merci gyár építéséhez, és mostantól tőlük függ a munkaidő, nem a rendes főnököktől...mondhatom jól jött neki is és nekem is ez a helyzet. az hagyján, hogy nem lehet tudni, hogy mikor tudunk rendesen skypeolni, de hogy angolra sem tud járni, ami ugye mégiscsak majd 100 ezer forint volt, az az igazán ciki.
amúgy meg a fasz kivan, mert beleejtettem a telefonom a wcbe, úgyhogy helló annak is, de legalább lezsíroztam főnökasszonnyal a berlini látogatásom d-nél, szal azért elég felemás volt ez a nap. ja és jön a fogam.. hogy baszná meg.